Tudományos néven Coeliakia, melyet a köznyelvben már cöliakia néven is használunk lisztérzékenységet jelent. Régen a gyermekkor betegségének tartották, de ma már tudjuk, hogy bármely életkorban kialakulhat. Alapvetően genetikai hajlam okozza a betegséget, de ennek aktiválásában a környezeti tényezők és a táplálkozás is ugyanolyan fontos szerepet játszik. Mit jelent a cöliakia, és valóban egyenlő-e a lisztérzékenységgel?

Ez egy autoimmin betegség, melynek következtében a szervezet önmaga ellen termel ellenanyagot, így elpusztítja saját szöveteit. A növényi magvakban lévő glutén gliadin nevű fehérjéje okozza a problémát, mert károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, állandó gyulladásos állapotot okozva ezzel. A vékonybél nyálkahártyájának felületét bélbolyhok növelik, hogy a tápanyagok minél nagyobb felületen szívódhassanak fel. Az immunreakció következtében a bélbolyhok elpusztulnak, így a felszívó felület radikálisan csökken, ezért valamennyi tápanyag felszívódása romlik, emésztési, felszívódási zavar jön létre. Ennek következtében vitamin- és ásványi anyag-hiány, és ennek nyomán különböző betegségek (pl. vérszegénység, csontritkulás) alakulnak ki. A lisztérzékenység tehát változatos, minden szervrendszert érintő tüneteket okoz, és súlyossága is nagy eltéréseket mutat az egyes betegeknél.

A betegséget a glutén okozza, mely a búza, árpa, rozs és zab egyik fehérjéje. Éppen ezért a lisztérzékeny kifejezés némileg félrevezető, hiszen nemcsak a búza és az abból készült liszt áll a betegség hátterében. A népesség kb 1 %-a cöliakias és kb 10 %-a nehezen emészti meg a glutént. Minden 100. ember beteg, de csak minden tizediket diagnosztizálják. Ha van már lisztérzékeny a családban, akkor a közvetlen hozzátartozókat vérvizsgálattal szűrni kell. Élethosszig tartó betegség, mely nem gyógyítható, de diétával és a gluténmentes táplálkozással tünetmentes állapot érhető el, és a beteg gyógyultnak érezheti magát. A tünetei tehát enyhülnek és az életminősége javul, ugyanakkor csökken a szövődmények, társult betegségek kialakulásának kockázata is. Tekintve, hogy a nem kezelt betegek esetében a rákos elváltozás is könnyebben alakul ki, létfontosságú, hogy időben diagnosztizálják.

Mikor gyanakodjunk?

Az alábbi tünetek esetében érdemes szakorvoshoz, gasztroenterológushoz fordulni, aki már egy egyszerű vérvizsgálat alapján is fel tudja állítani a diagnózist.

• alultápláltság
• nagytömegű, laza, zsíros széklet
• hasmenés
• fogyás
• puffadás
• vérszegénység
• gyengeség
• fáradékonyság
• szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén
• foltokban jelentkező kopaszság
• pikkelysömör
• gyermekkorban a növekedés elmaradása, alacsony termet

További vizsgálat során mintát vesznek egy gyomortükrözés során a vékonybélből, mely igazolja a bélbolyhok sorvadását és a vékonybélben kialakult gyulladásos folyamatot. Ezt követően azonnal el kell kezdeni a diétát. Ha két hét múltával a tünetek enyhülnek, akkor a diagnózis minden kétséget kizáróan helyes volt.

A gluténmentes diéta is élvezetes?

Joggal vetőtik fel a kérdés, mit lehet fogyasztani a cöliakias betegnek, ha a legismertebb gabonák és az azokból készült pékáruk és élelmiszerek mind tiltólistára kerülnek.

Az alábbi élelmiszereket bátran használhatjuk, és változatos konyhai felhasználhatóságuknak köszönhetően teljesértékű táplálkozást tesznek lehetővé.

• rizs
• burgonya
• kukorica
• köles
• hajdina
• szója
• húsok
• zöldségek
• gyümölcsök (a külföldről behozott zöld alma kerülendő, mert a felületét gliadin tartalmú anyaggal kezelik)
• tejtermékek

A diéta bevezetése után már két héttel gyors javulás következik be, a beteg testileg, hangulatilag jobban érzi magát. A bélbolyhok regenerálódása azért ennél hosszabb folyamat, legalább három hónapot vesz igénybe, de a teljes regeneráció fél, egy év alatt történik meg.

Mivel a felszívódás minden tápanyagra kiterjed, így kiemelten figyelni kell a vitaminok és ásványi anyagok pótlására. Érdemes a diéta elején a tejet és a tejtermékeket is mellőzni, amíg a bélbolyhok regenerálódnak, és a szervezet újra fel tudja dolgozni tejfehérjét. Addig a szójatej, rizstej jelenthet alternatívát.

A lisztérzékenységgel, mint betegséggel, kellő odafigyeléssel együtt lehet élni, sőt ha a diétát mint reformétkezést fogjuk fel, nem betegségtudat, hanem egy egészséges, tudatos életvitel alakul ki. Blogunkban számos gluténmentes recept is megtalálható, melyek bizonyítják, hogy az élvezetes és változatos étkezésről akkor sem kell lemondanunk, ha szervezetünk nem birkózik meg a gluténnel. Érdemes tehát folyamatosan figyelni bejegyzéseinket, mert számos új ötlettel gazdagodhatunk! Jó étvágyat!